Ezuttal en jelentkezem...."B" :) mert "P" csak igy emleget a blogjaban,de nagyon jo arc,mert felhatalmazott,hogy barmikor,ha ugy erzem, feel free es irjam ki magambol,ami kikivankozik.
Megerkeztunk SJPDP-ba.Ami azt illeti,ujra.Az elmult nehany napban urra lett a fejemben a kaosz.Pontosan tudtam,ha akartuk volna sem idozithettuk volna jobban ezt az utat,de olyan nagyon nehez lelekkel vagtam megis neki,hogy ismet elontottek a kerdesek.Pont mint harom evvel ezelott....akkor fogalmam sem volt miert vagyok itt.Atkoztam magam mikor leszalltam a buszrol zarandoklatom nulladik napjan es fogalmam sem volt hogyan tovabb.Valami legbelul megis azt sugta,hogy itt kell lennem.Csak egy dolgot tudtam.Hogy amikor megerkezem Santiagoba,akkor halas leszek minden megtett lepesemert.Es ez pontosan igy tortent.Persze minden egyes kilometeren kaptam az erot fentrol....koszonom 😇❤ Ez az ut akkor megvaltoztatta az eletemet...elhittem,hogy barmire kepes vagyok es hogy nincs olyan melyseg,ahonnan nem lehet ujra felkuzdeni magunkat.Eltelt harom ev es ezek az erzesek elkezdtek halvanyulni.Elfelejtettem milyen az a bizonyos lehetetlen nem letezik erzes.Hogy milyen gyonyorkodni orakon keresztul a pillangokban es a pipacsokban az ut szelen.Hogy mennyire egyszeru egyetlen mosollyal szeppe varazsolni egy ember napjat.Hogy mennyivel konnyebb ugy szeretni masokat,ha eloszor magunkat kezdjuk el szeretni,elfogadni,megsimogatni kicsit a sajat lelkunket.Hogy mennyire varazslatos ez az eletnek nevezett holografikus ize,amibe belecsoppentunk.Azt hisszuk ez termeszetes...pedig halat kellene azert adnunk,hogy itt lehetunk vendegkent.
Na ez az,amit az Uttol kapunk.
Es a kaosz a fejemben jo!Mert a kaosz utan ott marad az uresseg.A nulla,a semmi.Es a minden.Barminek a lehetosege,remeny az ujra es a telen lefagyott agakbol uj hajtasok nonek :)
Ma reggel a vonaton mondtam P-nek,hogy mar minden tiszta es nem ellenkezem a kaosszal.Jojjon,aminek jonnie kell....ujra :)
Csinaljon csak uresseget,legyen helye az uj gondolatoknak es legyen helye a viragzasnak.Az elso utamon egyszeruen csak meg akartam tanulni tulelni,nem voltak elvarasaim.Egyszeru keplet,eld tul es allj fel.Ezuttal pedig keresem azt a lanyt,aki kicsivel kevesebb,mint harom evvel ezelott ott ult Finisterreben a vilag vegen es magahoz tudta volna olelni a vilagot,mert ott es akkor oszinten elhitte,a lehetetlen nem letezik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése