"Szokasos" reggel 6 oras indulas :) Van valami kulonleges a hajnalokban.Minden hajnalban ott van a frissesseg,a cikazo es epito gondolatok,a tenni akaras,a lendulet,az uj remenye,mert a tegnap mar ugyis csak a mult es minden nappal kapunk meg egy eselyt.Hogy mire?Akarmire,barmire es mindenre,amit szeretnenk.
Es a napfelkelte....imadom mikor az elso sugarak megcirogatjak az arcom es beszinezik az eget pirosra,citromsargara,narancssargara es ezek valamennyi arnyalatara.Ma is igy tortent.Sotetben indultunk,aztan 7.30 korul elkezdett minket kiserni a napocska az utunkon.
Nagyon jo erzes P-vel zarandokolni.Vannak pillanatok,mikor kicsit jo nem beszelni vele,csak elmerulni a gondolataimban es gyonyorkodni a sarga pillangomban.Igen.Van sarga pillangom.Ott repked mindig korulottunk es nem tagit.Tudom am,hogy itt vagy 😇 es most sem hagysz magamra es majd neha jol seggbe rugdosol,ha kiborulnek.
Ma mar nincs kaosz a fejemben,a legjobb helyen vagyok,a legeslegjobb emberrel.Kozos a jelenunk,kozos a jovonk,legyen hat kozos az utunk is :)
Csodas erzes ujra hallani a buen camino-kat es latni azt a rengeteg kedves arcot.Ismeretlenek es megis valahonnan nagyon is ismerosek...biztosan egy elozo eletbol vagy mert nekik is a verukben van ez az ut.Ma beszelgettem a szallason az egyik hazigazda nenivel.Azt mondta,hogy a camino a verunkben van,azert vagyunk itt,igy szulettunk es az ut mindig hivogatni fog.Tenyleg igy van.A tesom mondta egyszer,aki egyszer zarandokol,az a lelkeben orokre zarandok marad egy kicsit.O meg sosem zarandokolt,de okos es tudta es igaza lett.👭 Ez itt a tesom es en 🤗
Ma talalkoztunk egy fiatal fiuval,nehezen jart es ugy is csak mankokkal.Talan balesetbol szarmazo serulessel indult utnak...ez volt az erzesunk.Az edesanyjaval zarandokolt,aki lathatoan hatalmas szeretettel,odaadassal es kitartassal tamogatta Ot.P-vel egymasra neztunk es ugyanazt gondoltuk:Nekik mondja valaki azt,hogy van lehetetlen!
Mosolyogva,oszinten szivunk minden szeretetevel es elismeresevel atintegettunk nekik az ut tuloldara,"buen camino" kialtottuk mindketten es P meg hozzatette (hatalmas) "respect".Ok visszamosolyogtak es viszonoztak a koszonest,majd anya es fia folytattak utjukat.Oriasi elmeny volt latni ezt.Mint az elso utamon Jesus bacsi-igen,ez volt a neve,nem viccelek-akinek amputaltak az egyik labat es igy csinalta vegig az utat.Velem egy tempoban,ami nem volt olyan nagyon lassucska.Az a bacsi maga volt a csoda,mint ahogyan a mai fiu az edesanyjaval.Minden tiszteletem ezeke az embereke.Ok azok a hetkoznapi hosok,akik sosem varnak elismerest "hostetteikert",akikre felnezhetunk,akiknek erejebol es kitartasabol toltekezhetunk es akikre peldakepkent tekinthetunk.Hat ezekert a pillanatokert erdemes ralepni ujra es ujra erre az utra....😶
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése